HIÁBA MINDEN

1.       Van mikor már úgy érzed, hogy nem bírod tovább

Reményvesztett küzdelmektől fáradt éjszakák

Arra gondolsz nincs esélyed, nagy a kihívás,

barátok már rég elhagytak, elment minden társ

A nappalokból eleged van, nem kell sajnálat

Az éjszakáid átalvatlan kínzó bűnbánat

Szobád falát sajgó fejjel némán bámulod

Reménysugárt sötétségben sosem találod

Ref.:

Szólni már nem akarsz, elkésett végső harc

Tomboló haragod, kegyetlen kínzó sors

Segítség nélkül nehéz most minden, amit megfognál

Elfolyik nincsen

Kezed ökölben, dühös szemedben látom a választ, HIÁBA MINDEN

Kezed ökölben, dühös szemedben látom a választ, HIÁBA MINDEN

2.       Hajnal felé új erővel ismét elindulsz,

ködfátyolban, út porából újra előbújsz

Várod, hogy a kezed fogják és vezessenek,

De kezed mit megfognának nem találják meg

Emelt fővel kemény szívvel visszatekintesz

Új vágyakhoz álmaidból erőt merítesz  

Vállaidra nehéz terhet helyezett a sors

Lépted zaját elnyeli a sápadt néma hold

Ref.:

Szólni már nem akarsz, elkésett végső harc

Tomboló haragod, kegyetlen kínzó sors

Segítség nélkül nehéz most minden, amit megfognál

Elfolyik nincsen

Kezed ökölben, dühös szemedben látom a választ, HIÁBA MINDEN

Kezed ökölben, dühös szemedben látom a választ, HIÁBA MINDEN

VÁGYAK

1.       Valahol a messzeségben virradnak a hajnalok

Feledve a sötétséget, kezdődnek a nappalok

Bíbor színű hajnal fénye világítja útjaid,

Perzselő nap lágy tüzében eljönnek vágyaid

2.       Fogva tart egy hiú ábránd, egy álomszerű lángolás

Mámor ízű csalfa képek, délibábos látomás,

Véget ér a hosszú álom elmúlik a látomás

Nem enged egy furcsa érzés, felébreszt a valóság

Ref.:

Érints meg engem, kérlek és vigyél magaddal

Tiszta szívvel vágyom érted remegő ajakkal,

Kezed fognám mindig, simogatnám arcodat,

Karjaim közt megtalálnád a boldog nyugalmat.

3.       Nappali fények múlnak elfedi a félhomály

Vágyaid kínzó táncát elrejti a valóság,

Fogva tart egy furcsa érzés, nem engedi testedet

Eljönnek újabb vágyak szorongatják lelkedet

Ref.:

Érints meg engem, kérlek és vigyél magaddal

Tiszta szívvel vágyom érted remegő ajakkal,

Kezed fognám mindig, simogatnám arcodat,

Karjaim közt megtalálnád a boldog nyugalmat.

Nézd, hogy szállnak a madarak

1.       Minden úton, ha rád nézek éppen,

Mindig te vagy ki fürdesz a fényben

Halkan elhagyja a számat egy sóhaj

Kezed nyújtod felém, hogy én fogjam

2.       Mikor az arcodon folyik a könnyed,

Kínzó fájdalom úgy látnom téged,

Hajadon szikrázik a fénylő napsugár,

Boldog, mert tudja, hogy egyszer majd rád talál

Ref.: Nézd, hogy szállnak a madarak, a felhők alatt,

Gondolj arra, hogy Te vagy, ki a szívemben maradt,

Legyen szép emlék ez a múló pillanat,

Érezd mellettem, hogy mindig, mindig boldog vagy.

3.       Látom szemedben a sok öröm fényét,

Még érzem csillogó ajkadnak ízét,

Amikor szólsz hozzám és érintesz engem,

Füledbe súgom,hogy szeretlek kedvesen

Ref.:

Nézd, hogy szállnak a madarak, a felhők alatt,

Gondolj arra, hogy Te vagy, ki a szívemben maradt,

Legyen szép emlék ez a múló pillanat,

Érezd mellettem, hogy mindig, mindig boldog vagy.

Próza:

Minden éjjel, mikor elalszom éppen,

Egy angyal száll fölém, azért, hogy megvédjen,

Megsimogatja arcomat szelíden, puhán,

És én már tudom: Hogy te küldted hozzám!

Ref.:

Nézd, hogy szállnak a madarak, a felhők alatt,

Gondolj arra, hogy Te vagy, ki a szívemben maradt,

Legyen szép emlék ez a múló pillanat,

Érezd mellettem, hogy mindig, mindig boldog vagy.

VÉREM A METÁL

1.       Egy unalmas napon telefont kaptam,

Felhívtak a srácok és ígértek olyan

Hatalmas bulit, őrült hangerőt

Nem számít ott más csak a pia és a nők

2.       Mikor odaértem már szólt is a metál,

Kérdőn néztem fel, valami FITNESS kornyikál

Rendeltem hát két sört egy felest is toltam,

És a véremben valami furcsa tűz lobbant

Ref.:

 Vérem a metál, a testem járja át, és szíven is talál,

Megfertőz a vágy, hogy járjam tovább a metál ritmusát,

Vérem a metál, a testem járja át, és szíven is talál,

Megfertőz a vágy, hogy járjam tovább a metál ritmusát

3.       Haza indulok vége már a jónak,

Veszek még egy sört – tudod – jó lesz majd az útra,

Hazafelé tartva felsejlik egy mondat,

Véremben a tűz újra fellobban, mert

Ref.:

Vérem a metál, a testem járja át, és szíven is talál,

Megfertőz a vágy, hogy járjam tovább a metál ritmusát,

Vérem a metál, a testem járja át, és szíven is talál,

Megfertőz a vágy, hogy járjam tovább a metál ritmusát

MAGÁNYOS HARC

1.       Tudom, néha nehéz, hogy magadra maradtál,

Úgy érzed, hogy hideg, üres ez a világ

Nem értik meg álmaid, hogy mi az, mire vágysz

Érzed szeretnél kitörni, de utat nem találsz!

Ref.:

Sötét mélyből a fény felé menj bátran meg ne állj,

Ha nem áll melléd senki akkor is harcolj tovább,

A céljaid vezessék az egész életed,

 Siker koronázza nagy küzdelmedet.

2.       Egyedül fekszel ágyadban, jéghideg párnád

Az sem ért meg téged, akitől a leginkább várnád,

Egy kilátástalannak tűnő magányos harcot vívsz,

Ellened fordult ez a világ, senki nem segít,

Ref.:

Sötét mélyből a fény felé menj bátran meg ne állj,

Ha nem áll melléd senki akkor is harcolj tovább,

A céljaid vezessék az egész életed,

 Siker koronázza nagy küzdelmedet.

3.       Fájó lelked útjait sötétség járja át,

De felnézel és az út végén megcsillan a reménysugár

Ref.:

Sötét mélyből a fény felé menj bátran meg ne állj,

Ha nem áll melléd senki akkor is harcolj tovább,

A céljaid vezessék az egész életed,

 Siker koronázza nagy küzdelmedet.

KÓBOR LÉLEK

1.       Nyílvessző süvít a szélben, átfúródik a mellvérten

Eleven hús állja útját, bevégezte gyilkos célját,

Harcomnak tudod már vége, nem lüktet vér az érbe’

Nem szabadul a lelkem, áruló vette életem.

Ref.:

Meghalni a hazáért!

Meghalni a családért!

Meghalni a vétkekért!

És meghalni a célokért!

2.       Elsők közt az első voltam, harcból sose’ hiányoztam

Ez lett életem jutalma: csontjaimat féreg marja,

Akit testvérként szerettem, ellenséget látta bennem

Igaz célért harcolt szívem, féltékenység lett végzetem

Ref.:

Meghalni a hazáért!

Meghalni a családért!

Meghalni a vétkekért!

És meghalni a célokért!

3.       Nyílvessző süvített a szélben, átfúródott a mellvérten,

Eleven hús állta útját, bevégezte gyilkos célját,

Így lettem kóbor lélek, veled alszom, veled élek,

Tudod kísért még az átok, erdő mélyén várok rátok.

Ref.:

Meghalni a hazáért!

Meghalni a családért!

Meghalni a vétkekért!

És meghalni a célokért!